A kelták, majd a rómaiak is Arrabonának nevezték, vagyis
Rába menti szállásnak. Honfoglaló őseink valószínűleg Győr nemzetségének
adták a települést, s innen mai neve.
A magyar honfoglalás után a település, immár Győr néven Szent István király
jóvoltából vármegyeszékhellyé lett. Ő alapította a püspökséget a
városban. Győr 1271-ben szabad királyi várossá vált, polgárai különböző
kiváltságokat kaptak. Vára sok csatát látott, támadták az osztrákok,
tatárok, törökök, franciák (ezek itt mind). A győri vár kalandos
történetének néhány állomása: Erzsébet királyné - aki Visegrádról
ellopatta a koronát - fiával, V. Lászlóval ebben a városban keresett
menedéket, s nagyobb összegű kölcsönt vett fel a vár
zsoldoskapitányától. Erzsébet meghalt, s a kapitány, hogy pénzhez
jusson, háromezer forintért eladta a várat... Később ugyanennyi pénzért
visszavette a győri püspök...
1455-ben Hunyadi János tartott itt országgyűlést.
1529-ben pedig Szulejmán szultán csapatai vonultak be Győrbe, amelyet a
németek - elmenekülésük előtt - felgyújtottak. Ezért lett Győr törökül
Janik Kala, vagyis égett város. 1537-ben újra az osztrákok kezén volt a
vár. 1566-ban már újjáépült. 1594 szeptemberében mégis átadták a várat a
törököknek. 1598-ban Pálffy Miklós csellel visszafoglalta.
A város a további századokban is töretlenül fejlődött, noha a 16-17.
században többször szenvedett tetemes károkat.
A 19. században ipari településsé vált. Győr ma Magyarország egyik
legjelentősebb ipari és kulturális központja, emellett iskolavárosnak is
számít.
Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa, csak Budapest és
Sopron előzi meg.
Belvárosi Séta
A Belvárosban lépten nyomon olyan emlékekre bukkanunk, melyeknek
történetük van. Persze ez nemcsak egy házé, hanem része a
várostörténetnek. Győr legmagasabb pontjáról, a Káptalandombról jövet a
Gutenberg téren ötlik szemünkbe a barokk emlékek egyik legjellegzetesebb
alkotása, a Frigyszekrény-szobor. A szoborral szemben a város jól
ismert, nevezetes háza áll. Valamikori tulajdonosa a Kreszta
kereskedőcsalád volt. Ma is ezen a néven emlegetik a győriek. A
Kreszta-ház alapjai középkoriak, maga az épület az 1700-as évekből való.
Kontytetős oromzat alatti padlásterében és emeletén Kovács Margitnak, a
győri születésű, Kossuth-díjas, kitűnő keramikusművésznek az állandó
kiállítása tekinthető meg.
A Rákóczi utca 6. sz. alatti,a késő reneszánsz jegyeit viselő Magyar
Ispita már a XVII. században Széchenyi György győri püspök jóvoltából 30
elaggott polgárnak adott nyugalmas otthont vagy betegségük idején
menhelyet. Dísztelen homlokzata, a középrészen kiugró és négy íven
nyugvó kis erkélye csak sejteti, miként is nézhetett ki a reneszánsz
kori város. Loggiás udvarai közül a nagyobbikban Borsos Miklós
díszkútszobra hívja fel magára a figyelmet.
A Rákóczi utca 1. számú ház, a régi városháza, már a XVI. században állott. Akkor a székeskáptalan
nagyprépostja lakott benne. Ezt követően került a város tulajdonába, és
sok viszontagságos hadakozás után a XVIII. században Jungwürth Károly
építőmester tervei nyomán nyerte el mai formáját. 1898-ig a város
székháza volt, méltón mutatva a barokk város jó módját. A Köztársaság
téren álló Ott-ház copf stílusú. Középütt, a ház tengelyében homorú
fülkéből nyúlik elő a szép díszítésű vasrácsos erkély. Homlokzatának
arányos és harmonikus szépsége miatt a tér egyik ékessége az épület. A
közelben két nevezetes klasszicista stílusú épületet is láthatunk.
Az egyik a Kazinczy utcában álló egykori Korona szálló és vendégfogadó.
A másik az Alkotmány utcában lévő Napóleon-ház. Tulajdonosa, Bezerédy
Ignác alispán a XIX. század elején építtette át. 1809-ben, a város
francia megszállása idején Beauharnais herceg, itáliai alkirály szállása
volt; egy éjszakát Napóleon is töltött benne a győri csata után. Azóta a
győriek egyszerűen csak Napóleon-házként emlegetik.
Mai - a lehetőségekhez képest rekonstruált - homlokzatát 1957-58-ban
alakították ki. 1963 óta a Xantus János Múzeum állandó képtára kapott
helyet itt.
Káptalandomb
Aki a legősibb város - a Káptalandomb köré települt - életére kíváncsi,
sétáját nyilván ott kezdi. A dombra vivő kanyargós utcák és közök maguk
is sok érdekességet s látnivalót rejtenek. Ám ha fölülről is megtekinti
valaki ezt a környéket, sokkal intimebbnek tűnik számára ez a világ. A
tetők változatos vonalai, a kémények sokfélesége, az egymáshoz épült
házak elképesztő furcsaságai nemcsak látványként válnak érdekessé.
Valamit megidéznek a múltból. A szükségszerűség és a kényszerűség
világát, a hatalom és a vele szembekerült kisember kilátástalan
küzdelmét.
A győri vár megmaradt bástyáinak járataiban és a kazamatákban helyezték
el a Xantus János Múzeum Régi és újkori Kőtárát, ahol a legrégebbi
ásatási leleteket, római mérföld- és sírköveket és a középkor ránk
maradt kőemlékeit őrzik.
A Széchenyi tér sarkán, a bencés rendház
földszintjén található a Patikamúzeum. A XVII. században, pontosabban 1697-ben létesített gyógyszertárat Széchenyi György püspök közreműködésével a jezsuiták
alapították. Évszázadokon át nevezetes patika volt.
Csak a századunkban adták át más célokra az épület földszintjét, és már
úgy tűnt, hogy ez a gazdag szépségű belső tér végleg elpusztul.
Szerencsére a műemlékvédelem jóvoltából és gondos helyreállításával 1971-től ismét működő, egyben múzeumi feladatokat is ellátó Széchenyi
patikaként ismeretes. Kora barokk mennyezetfreskói, részben korhű
berendezése sok-sok látni- és gyönyörködnivalót nyújt a betévedőknek
A székesegyház román kori állapotáról, nagyságáról
kevés bizonyosat tud a kutatás. A különféle támadások, a várost ért
természeti csapások miatt a templom is sok kárt szenvedett. Gótikus
átépítése a XIV. században kezdődött. Ezt a munkát fejezte be Héderváry
János püspök, aki a XV. század elején a templom déli oldalához
temetkezési helyének szánt kápolnát építtetett.
A Mohács utáni időszakot követően ismét a székesegyház romlásáról
tudósítanak az adatok.
Az egészet betetőzte a város török megszállása. Ekkor szinte teljesen
tönkrement a templom. Csak az oszmán hadak távoztával gondolhattak
helyrehozatalára.
GYŐR TÉRKÉPE A HOTELEKKEL!