Hotelek Szegeden

Szeged története, látnivalók

HOTELS     KARTE

Szeged városa páratlan élményt nyújt minden látogató vendég számára. Nevezetességei - mint például a Fogadalmi templom, a Zsinagóga, a Hősök kapuja, a Móra Ferenc Múzeum - olyan egyedi karaktert adnak a városnak, hogy túlzás nélkül állítható: Szeged az Alföld gyöngyszeme.
A felújított Kárász utca kávézóival, boltjaival, gyönyörű épületeivel mediterrán hangulatot árasz. Az utcát ketté szelő Klauzál téren megpihenve élvezhetjük a híres Virág cukrászda finom süteményeit és fagylaltjait. Szeged nem csak történeleméről, paprikájáról, szalámijáról hanem szép lányairól is híres.

A városban működő Szegedi Tudományegyetem olyan fiatalos pezsgést kölcsönöz Szegednek, mely megmutatkozik a kulturális és sport életben is.
Szeged és környéke, az új-kőkor óta lakott, és Dacia és Pannónia között fontos állomás volt. Egyes feltételezések szerint, Attila fő szálláshelye Szeged környékén helyezkedett el. A magyarok letelepedését segítette, hogy a földrajzi viszonyok kedvezőek voltak, megfelelő legelők, vízi közlekedésre alkalmas folyó állt rendelkezésre.
Az 1879-ben történt nagy árvíz, Szeged történetének egy igen szomorú és emlékezetes pontja. Elpusztult 5600 ház, 165 ember meghalt, a többi embert mintegy 60 000 főt elköltöztettek, és csupán 10000 fő maradt a városban. Ferenc József ígéretet tett, hogy a várost újjá építi, és szebb lesz mint valaha. Ezt az ígéretet be is tartotta, és pár év alatt újjá építette Szegedet.

Széchenyi tér
A Tisza felöli oldalon sorban Széchenyi István carrarai fehér márványszobra (Stróbl Alajos) látható, a következő a Tisza-szabályozó Vásárhelyi Pál bronzszobra (Mátrai Lajos), melynek talapzatába illesztették az 1970. évi magasvíz Tisza partról bevetített szintjét jelző márvány-táblát. Utána a sorban Tisza Lajos szobra (Fadrusz János) következik, a negyedik pedig Deák Ferencet örökíti meg (Zala György).
A túloldalon a Városházával szemben helyezkednek el az Áldáshozó és a Romboló Tisza jelképes bronzalakjai. Mellette Klebelsberg Kunó szobrát, Melocco Miklós alkotását láthatjuk, a tér utolsó szoborpárosa pedig, mely Kligl Sándor alkotása, Szent Istvánt és Gizellát ábrázolja. A tér épületei közül említésre méltó a Tisza Szálló épülete, mely irodalmi, történelmi, művészeti emlékhely, számos író, költő, zeneszerző fordult itt meg. A tér nyugati oldalán a Városháza mellett áll a klasszicista stílusú Zsótér ház, építtetője a híres szegedi kereskedő família, a Zsótér család volt.
A mai Városháza a harmadik épület egyazon helyen, azonos funkcióval. Az első, szerény kivitelű épületet 1728-ban építették, ennek helyén a 18-19. század fordulóján Vedres István tervei szerint, már a mai alapterületen épült meg a második. A várost csaknem teljesen elpusztító árvíz (1879) után feltöltötték a teret, így az épület túlságosan alacsonnyá, esetlenné vált. Lechner Ödön és Pártos Gyula a meglévő alapfalakra új emeletet és karcsú központi tornyot tervezett. A neobarokk Városházát 1883-ban I. Ferenc József avatta fel, a lépcsőház középső ablakát a király híres mondása díszíti: Szeged szebb lesz, mint volt. Figyelmet érdemel a Sóhajok hídja is, amelyet eredetileg az újjáépített várost meglátogató király és kísérete számára építettek. A Városháza különleges hangulatú udvarán nyaranta zenei és színházi programok várják a közönséget.

A Fogadalmi templom
A velencei Szent Márk tér nagyságú Dóm téren nevezetes épületek sora: a Püspöki Palota, Hittudományi Főiskola, egyetemi intézmények, Katolikus Konviktus, az árvíztől megmenekültek hálájából 1930-ra felépült, lenyűgöző méretű, 5000 főt befogadó, neoromán Püspöki Székesegyház, ismert nevén Fogadalmi-templom. A déli harangszó után 9 percig láthatók a Zenélő Óra egyetemi hierarchiát bemutató alakjai.

Nyaranta a nemzetközi hírű Szegedi Szabadtéri Játékok színhelye a tér. A várost elpusztító Nagyárvíz (1879) után a szegediek fogadalmat tettek egy nagyszabású katolikus templom megépítésére. Hosszas tervezés és számos vita után csak 1913-ban kezdődött meg a kivitelezés. Schulek Frigyes eredeti terveit azok költségessége miatt Foerk Ernő módosította. Az I. világháború miatt megrekedt templomépítés csak 1923-ban folytatódott, a Dómot 1930. október 24-én szentelték fel. A Magyarok Nagyasszonya székesegyház az ország negyedik legnagyobb temploma. Építészetileg vegyes stílusú, román, gótikus és keleties-bizánci elemek keveredése jellemzi.

A Szeresd felebarátodat bibliai parancs héberül és magyarul olvasható az 1903-ban elkészült Új Zsinagóga diadalívén. A magyar nyelv használata az épület tervezésében aktívan közreműködő tudós főrabbi, Lőw Immánuel hatásának tudható be, aki iránymutatásaival segítette Baumhorn Lipót építész munkáját. A Róth Miksa műhelyében készült üvegablakok és a páratlan szépségű, szimbolikus tartalmú üvegkupola az eklektikus zsinagóga egyedi ékességei. A belső teret az elefántcsontszín, az arany és a kék díszítések szemet gyönyörködtető összhangja uralja. Az oltár jeruzsálemi márványból készült záróköve, a frigyszekrény nílusi akácfából faragott ajtaja, a féldrágakövekkel díszített menórák és a Biblia növényeit megjelenítő falfestmények egyaránt figyelemre méltóak. A kiváló akusztikájú zsinagóga orgona- és értékes könnyűzenei koncertek különleges helyszíne.